399. REJTS MOST EL

Rejts most el a szárnyad alá, erõs kézzel takarj be engem!

Ref.:] Tenger tombol, zúg, süvít a szél, Te emelsz fel a vihar fölé.
Uralkodsz hullámok habjain, szívem nem fél, Benned remél!


Csak Istenben bízz én lelkem, mert Õ él, nagyobb mindennél. [Ref.]
(Szívem nem fél, Benned remél!)

*********************************************************************

400. RITKÁN VOLT

Ritkán volt oly’ nagy nyomor, mikor gyermek született,
Mint mikor Isten Fia testet öltve közénk érkezett.
De nem született senki még oly’ dicsőségesen,
Mint Jézus Krisztus Júdeának Betlehemében.
Az angyalkórus énekelt hallelúját,
Dicsőség az Istennek, mert elküldte Fiát!

[Ref.:] Hadd kérdezzem, hogy mit teszel, ez ünnepen, e gyermekkel?
Hadd kérdezzem, hogy mit teszel, ez ünnepen e gyermekkel.

E kisfiúból nem sokára felnőtt ember lett:
A szegényekkel, bűnösökkel nagyon sok jót tett.
A tehetetlen betegeknek új reményt hozott,
Az éhes ember Nála jóllakott,
A megszállott megszabadult,
A halott is feltámadott. [Ref.]

Háromévi munka után elítélték Őt,
Az ártatlant, a tisztát, az értünk szenvedőt.
Pilátus azt mondta: „Nincs benne bűn.”
De a tömeg egyre üvöltötte: Feszítsd meg Őt! [Ref.]

Harmadnapon győztesen feltámadott, megtörte végleg a halált.
Azt mondta, hogy visszajön, de nem úgy, mint kisgyerek,
Mint Bíró jön, hogy megítélje mind a népeket, minden embert. [Ref.]

Hadd kérdezzem, hogy mit teszel, mikor eljön Ő a felhőkön?
Hadd kérdezzem, hogy mit teszel, mikor eljön Ő,
És minden ember meglátja Őt?
Mit teszel, mit teszel?

*********************************************************************

401. RÓLA BESZÉL

Róla beszél fű, virág, verebek és pacsirták,
Rügyező és lombos fák, simogató szél.
Énekel a tarka rét, patak, folyó, vízesés,
Napsütéses kéklő ég, Ő a békesség.

Érzem én is jóságát, szeretete illatát.
Béke legyen mindenkiben, Nála örömmel.

Érzem én is jóságát, szeretete illatát.
Béke legyen mindenkiben, Jézus Úr Király.